A Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálatának működési szabályzatából[1] idézve, az RKSZ célja: “Felkészülni váratlan helyzetben is a rádiózásra elsődlegesen az alábbi készenléti frekvenciákon és üzemmódokban az állandó QTH-n, kitelepülve és áramszolgáltatás nélkül is.” A működési szabályzat a következő frekvenciákat jelöli meg vészhelyzeti kommunikáció használatra (az eredeti dokumentum az 1- és 2-ik pontot jelöli meg, a 3-ik
pont egy 2014. szeptember 2-i újabb fejlemény):
- 2 m-es amatőr sáv FM üzemmód. ( S20 mint elosztó frekvencia, HG1RVA(5), HG9RVA(6) )
- 3630 kHz és 7105 kHz LSB üzemmód
- Az országban bárhol átmeneti jelleggel telepíthető egy 70 cm-es átjátszó, HG0RUV, amelyet vészhelyzetben vagy alkalmi
átjátszóként, pl. találkozókon használhatunk. Az átjátszó lejövő frekvenciája 438,925 MHz és felmenő frekvenciája
431,325 MHz. Ez -7,600 MHz offset. CTSS azonosító nem szükséges.
Legfontosabb kommunikációs módjaink a fónia, adat, és a távíró. Fónia manapság a legelterjedtebb mód, egyben a leggyorsabb és leghatékonyabb kommunikációs csatorna. A fenti ajánlott frekvenciák fóniára vonatkoznak.
A 2 m/70 cm-es sáv – a fenti vészhelyzeti frekvencia FM üzemmódot határoz meg. Kisebb gócpontokban összpontosuló kommunikációra nagyon alkalmas sáv. Az átjátszókkal kiegészítve HG1RVA Dunántúlt, HG9RVA pedig az ország keleti részét hivatott lefedni. A hordozható HG0RUV átjátszó pedig szükség szerint ideiglenesen éppen ott van felállítva, ahol ezt a helyzet diktálja. Kézi rádióval az átjátszó környékén, avagy kisebb területeken a Vezető állomás könnyen elérhető, ezért taktikai feladatok végzéséhez feltétlenül alkalmas.
Figyelembe kell venni, hogy az átjátszók nem minden esetben működőképesek, hisz ha a hálózati áramellátás kiesik azon a területen, akkor az átjátszóra nem biztos, hogy lehet számítani. A hordozható 70 cm-es átjátszó gépjármű akkumulátorról, vagy generátorról táplálható, így működése garantált lehet. Még egy szempont, amit érdemes a tervezésnél átgondolni. FM üzemmódban 100%-os a terhelhetőség [3], vagyis sokkal magasabb az áramfogyasztás mint például az SSB, vagy CW üzemmódokban.
A 80 m/40 m-es sáv – LSB üzemmódot határoz meg. Ezen a frekvencián a terjedés és az antennák ismeretére igencsak szükség van. Rövid távolságra ezen a frekvencián felületi hullámterjedéssel[7] lehet kapcsolatot létesíteni, ami 20-80 km-t jelenthet. A felületi hullámterjedésnél viszont figyelembe kell venni a polarizációt (akárcsak ultrarövidhullámon). Ha két állomás eltérő polarizációjú [6] antennát használ, akár több tíz dB veszteség is jelentkezhet a vételi oldalon, ami minden 6 dB veszteség után 1 Sfokkal jelent alacsonyabb jelet. Mivel csak kis távolság hidalható át, egyszerűbb a felületi hullámterjedésre egyáltalán nem támaszkodni.
A térhulámok[7] viszont más problémákkal nehezítik meg az összeköttetés megvalósítását. Bár ezek a rádióhullámok az ionoszféráról való visszaverődéssel alkalmasak nagyobb távolságok áthidalására, rövid távon viszont a kialakuló holtzóna miatt lehetetlenné válik az összeköttetés. Ezenkívül pedig a nappali időszakban a D és E réteg magasabb ionizáltsága miatt elnyeli a rádióhullámok zömét. A nagyobb távolság alatt több száz, akár ezer kilométert is értünk, és így inkább hazánkon kívülre, vagy lényegesen távolabbra esnének a kommunikációs pontok az esetleges katasztrófasújtott gócponttól.
Egy lehetséges megoldást erre a dilemmára a 9 Műszaki felkészültség bővebben fejezetben részletesebben tárgyalunk meg.
Említést érdemel még a tápegység modulációs módból eredő terhelése. Az LSB moduláció 20-40%-os terhelhetőséget, 3], vagyis lényegesen kisebb terhelést jelent a tápegységre, mint az FM moduláció.
Adat, azaz data kommunikációt kevesebb rádióamatőr használ hazánkban, így egyelőre kevésbé lehet rá építeni. Előnye az adatátvitel pontossága és dokumentálhatósága, hisz akár azonnal nyomtatható, vagy továbbítható emailben, ha a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Míg a fónia általában nagyobb teljesítményt igényel a megbízható kommunikációhoz, data módban alacsonyabb teljesítménnyel is megbízható kapcsolatot lehet létesíteni.
APRS (Automatic Packet Reporting Service) egy speciális digitális mód, amely automatikus pozíció információ és meteorológiai adatok továbbítására kifejlesztett rádiós rendszer. Alkalmas pillanatnyi pozíció információt közvetíteni, és így például egy felderítő pillanatnyi helyét pontosan meghatározni és jelenteni. Az APRS rendszer nem csak egyirányú pozíció-t közlő eszköz, hanem taktikai kommunikációra is alkalmas. Az APRS-el egyelőre mélyebben nem foglalkozunk e kézikönyv oldalain, mivel az APRS rendszer digipeater, iGate, és Internet infrastruktúrára is támaszkodik, ami általában leáll, ha áramkiesés következik be, így egyelőre nem számítunk rá katasztrófa esetén.
A távíró üzemmódot itt csak röviden említjük. Bár amikor a data és fónia módok megbízhatatlanul működnek, a távíró üzem még mindíg lehetőség a megbízható kommunikációra. Magas zavarszint között is kivehető lehet a távíró jel egy gyakorlott fül számára, és a táp terhelése hasonló, mint az SSB esetén. A távíró üzemmódnak van még egy előnye, a közleményekhez a nem rádióamatőr hallgatók, akik esetleges félreértések miatt valótlan információkat terjesztenének és ezáltal pánikot keltenének a lakosság körében, kisebb valószínűséggel tudnának azokhoz hozzáférni ebben az üzemmódban.
Az EchoLink [9] alapja az internetes VoIP technológia, amely segítségével “elemi állomásokat” kapcsolhatunk össze. Ez az „elemi állomás” lehet akár egy meglévő rádióamatőr átjátszó is. Ezáltal ilyen EchoLink-es hívás rádiófrekvencián bármely, a rendszerbe kapcsolt átjátszón kimehet a rádióamatőr kézi rádiója felé, továbbá a rádióamatőr a kézi készülékéről is tud kezdeményezni EchoLink-en távolsági hívást, hiszen azt az állomást (végpontot vagy fónia átjátszót), amelyhez kapcsolódni kíván, DTMF kód segítségével meg tudja adni. Távolsági hívás alatt értjük azt, hogy akár egy németországi átjátszóra is kapcsolódhatunk kézi rádiónkkal egy helyi átjátszón keresztül, ha erre szükség adódik. Szintén Internet infrastruktúrára támaszkodó rendszer, így kérdéses a megbízhatósága katasztrófa esetén.
5) HG1RVA, Zalaegerszeg, QTH Lokátor JN86jt75, lejövő 145662,5 kHz és a felmenő 145062,5 kHz, nincs CCTS – várhatólag a jövőben 107,2 Hzet
kell majd használni, Echolink Node #501567.
6) HG9RVA, Kis-kőhát, Bükk, QTH Lokátor KN08fb85, lejövő 145725 kHz és a felmenő 145125 kHz, CCTS 114,8 Hz, Echolink Node #382993.
Referenciák
1) Hegyi Loránd, HA8DH, MRASZ-RKSZ koordinator, “A Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálatának MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA”, 2013. március 22.
3) Ham Radio: Averaging & Duty Cycle, 2011. oktober 25.
6) Antennas and Propagation, http://www.radio-electronics.com/info/p … d_wave.php
7) Karl Rothammel, “Antennakönyv”, 3. Kiadás, ISBN 963 10 2060 6, Műszaki Könyvkiadó, 1977.
9) Murai László, “Rádióamatőr technika használata a vészhelyzeti kommunikációban”, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János hadmérnöki kar, LBVG0021, 2011. Április 28.