“Veszélyhelyzetben és a gyakorlatokon a vezető állomás a legalacsonyabb sorszámú HGxRKSZ hívójelű állomás. Vezető állomás feladatát elláthatja az a rádióamatőr állomás is, amelyet erre az RKSZ koordinátor felhatalmaz és kihirdet.”[1] A Vezető állomás kijelölése többek között a konkrét esemény előkészítésekor egy „esemény eligazítás”-ban lesz megerősítve. Az eligazítás, történhet rádión keresztül, szóban vagy írásban, például emailben […]
A készenléti szolgálat eredményessége vészhelyzetek esetén nagyban függ a tagok mobilizálhatóságától, vagyis hogy milyen gyorsan sikerül felállítani a kommunikációhoz szükséges csapatot. Megfelelő létszám és régiós elosztás esetén a képzett tagokból könnyebb összeállítani egy ideiglenes, de hatásos csapatot. Jelenleg a kapcsolat tartás e-mailen keresztül történik. Sürgős esetben az RKSZ koordinátor csoportos SMS szétküldésével tud riasztani. Tehát […]
Az MRSZ által publikált[8], és dr. Tolnai János, HA5LQ által készített Rádióamatőr Tananyagból idézve: “A forgalmazás során az amatőr állomásnak minden összeköttetés kezdetekor és befejezésekor, valamint legalább három adásvételi periódus után, ill. legalább 10 percenként, továbbá más rádióamatőr vagy a hatóság felkérésére közölnie kell a hívójelét.” A hívójel rendszeres közlése alól a készenléti szolgálat sem […]
Fontos, hogy a mindenki által jól ismert rádióamatőr fonetikus ABC-t használjuk a félreérthetőség elkerülése végett. A következő magyar és nemzetközi fonetikus ABC ajánlott. Az angol a nemzetközi standard, NATO által adaptált fonetikus ABC, amit világszerte használ nem csak a NATO, de más szervezet is, pl. a repülőgépeket irányító személyzet.
A Magyar Rádióamatőr Szövetség Rádióamatőr Készenléti Szolgálatának működési szabályzatából[1] idézve, az RKSZ célja: “Felkészülni váratlan helyzetben is a rádiózásra elsődlegesen az alábbi készenléti frekvenciákon és üzemmódokban az állandó QTH-n, kitelepülve és áramszolgáltatás nélkül is.” A működési szabályzat a következő frekvenciákat jelöli meg vészhelyzeti kommunikáció használatra (az eredeti dokumentum az 1- és 2-ik pontot jelöli meg, […]
A készenléti rádióamatőr szolgálat otthonról és terepen is végezhető. Bizonyára lesznek egyének, akik csak a saját QTH-ról tudnak segítséget nyújtani, és ehhez megfelelő körülményeket teremtenek, például hálózati áramtól való függetlenítés, megfelelő antenna, stb. Mások felkészülnek a terepre való kiszállásokra, és ennek megfelelően szerelik fel magukat. Mindenesetre ezt a tényt a tagok a jelentkezési ívben jelzik, […]
Feltételezhetően tagjaink rádióamatőr alapismeretekkel és amatőr engedéllyel rendelkező egyének3, tehát a már meglevő tudásra építik a készenléti szolgálathoz szükséges ismereteket. Így ez a kézikönyv nem foglalkozik az alapismeretek elsajátításával. Nem várható el, hogy minden rádióamatőr szaktekintély legyen a rádióhullámok terjedése területén, antenna modellezés és tervezés terén, gyengeáramú analóg és digitális áramkörök tervezésénél és kivitelezésénél, az […]
A célok megvalósítása érdekében az RKSZ-tagok vállalják a következőket [1]: A gyakorlatok során betartják a vonatkozó rádióamatőr szabályokat Fegyelmezetten és segítőkészen forgalmaznak Az e-mailekre öt napon belül válaszolnak Lehetőségeik szerint részt vesznek a szervezett gyakorlatokon Értesítik a koordinátort, ha a rendszeresen olvasott e-mail címük, vagy a mobil telefonszámuk megváltozik Veszélyhelyzetben és a gyakorlatok alkalmával a […]
Hivatalos szervek, kapcsolatok és egyeztetések Jelenleg folyamatban vannak az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatósággal[29] (OKF) és a Rádiós Segélyhívó és infokommunikációs Országos Egyesülettel[30] (RSOE) való egyeztetések. Egyelőre nincs említésre méltó előrelépés az esetleges kooperációval kapcsolatban. Az RKSZ szervezet felépítése A szervezeti struktúra kialakítása tervezés alatt áll. Az erőltetett megyei tisztségviselők helyett néhány régiós központot tervezünk lelkes, a […]
Hegyi Loránd, HA8DH, RKSZ koordinátor “A rádióamatőr szolgálat felhasználása veszélyhelyzetben” cikkéből[2] merítek a következő paragrafusokban. “A rádióamatőrökről rendelkező 15/2013. (IX.25.) NMHH rendelet 15. paragrafusa pontosan meghatározza, hogy milyen információk továbbíthatók rádióamatőr frekvenciákon. A 15. paragrafus 3. bekezdése utal a veszélyhelyzetre is: 15. par. (3) Rádióamatőrök csak egymás között forgalmazhatnak. Kivételt jelent a szükség- és vészhelyzet, […]
A RAYNET[11], Radio Amateurs’ Emergency Network az Egyesült Királyság rádióamatőr készenléti szolgálat önkéntes rádióamatőrökből álló szervezete. A szervezet 1953-ban jött létre a keleti parti áradások után. A RAYNET ez elmúlt években is közreműködött vészhelyzetek alkalmával, mint például repülő szerencsétlenségek, vonatbalesetek, árvíz, evakuálás, telefonközpont leállások, eltűnt személyek keresése, kedvezőtlen időjárás, olaj / kémiai szennyezések. Konkrét példát […]
Ajánlott frekvenciák a Rádióamatőr Készenléti Szolgálat számára: Megnevezés Csatorna Lejövő [MHz] Offset [kHz] CTCSS le/fel [Hz] Echolink Megjegyzés Elosztó frekvencia S20 145.5000 Simplex – – Simplex hívó frekvencia Átjátszó, HG0RUV – 438.925 -7600 – – Bárhol átmeneti jelleggel telepíthető Átjátszó, HG1RVA RV53 145.6625 -600 – 501567 Zalaegerszeg, lokátor JN86JT75 Átjátszó, HG9RVA RV58 145.7250 -600 114,8/114,8 […]
Az elmúlt években Földünk különböző régióiban számos természeti katasztrófa bénította meg a kommunikációs hálózatokat. Ilyen volt például a Fülöp-szigeteki Haiyan tájfun 2013 novemberében, ami elérte a 275 kilométer óránkénti szélsebességet is és söpörte el épületek tömegét, döntött ki GSM antennarendszereket és semmisített meg villamos távvezetékeket, megszüntetve az áramellátást és a kommunikációt. Mondanunk sem kell, rádióamatőr […]
